Az Országgyűlés által elfogadott adó- és számviteli törvények a szokásos politikai ígérgetés ellenére alig tartalmaznak adócsökkentést, bár némi egyszerűsítést igen. Gyanús egyetértéssel az összes parlamenti párt elfogadta a feketepénzek visszacsalogatásra biztató adóamnesztiát. A vállalkozók számára a csomag amúgy inkább további szigorítást helyez kilátásba. Éppen ezért figyeljünk a részletekre!

ÖSSZEVONT SZJA-KEDVEZMÉNYEK 

Egyes személyi jövedelemadó-kedvezményekre összevont korlátot állapítanak meg, és az egyedi korlátot eltörlik, a kedvezményekre vonatkozó szabályok meghagyásával. 

Éves 3,4 millió forint jövedelemig: a kedvezményalap 30 százaléka, de maximum 100 ezer forint adókedvezmény vehető igénybe. 3,4 millió és 3,9 millió forint éves összjövedelem között az összevont kedvezmények csökkentett mértékben járnak. 3,9 millió forint éves összes jövedelem fölött nem jár adókedvezmény. 

Az összevont adókedvezmény-alapba az alábbiak tartoznak: 

ADÓCSÖKKENTŐ LAKÁSFELÚJÍTÁS 

Újdonság a háztartási adókedvezmény, ennek keretében „a lakás falain, a ház kerítésén belül” megvalósuló szolgáltatások után vehető igénybe adókedvezmény. Célja, hogy a ma jellemzően számla nélkül elvégzett szolgáltatásokról a magánszemélyek számlát kérjenek. Az alábbi jogcímeken végzett szolgáltatások után vehető igénybe a kedvezmény: 

•    lakásfelújítással és korszerűsítéssel kapcsolatos szolgáltatás,
•    gyermekfelügyelet és gyermekgondozás,
•    háztartásvezetés,
•    házi ápolás,
•    háztartási nagygépek javítása és karbantartása,
•    lakás vagy ház tüzelőberendezésének, fűtésrendszerének,
égéstermék-elvezető rendszerének, valamint
•    hideg- és melegvíz-, továbbá szennyvíz-rendszerének karbantartása és javítása.

A kedvezmény a számlázott bruttó érték után vehető figyelembe, az összevont kedvezményalap keretén belül 30 százalék, de maximum 100 ezer forint lehet. Mivel a családon belül eltérőek lehetnek az összevont kedvezmények, valamint a jövedelmek, ezért az év közben elvégzett szolgáltatásokról annak a magánszemélynek a nevére érdemes a számlát kérni, aki év végén várhatóan ki tudja használni a háztartási adókedvezményt. 

KÖNNYÍTÉS A TANDÍJAKRA 

A tandíjkedvezményt ezentúl bárki igénybe veheti, akit a hallgató kérésére az adóigazoláson feltüntettek – eddig csak a közeli hozzátartozókat illette meg ez a kedvezmény, például az élettársat már nem. Megszűnik az adómentes béren kívüli juttatások 400 ezer forintos korlátozása is. Ám egyedi éves korlát vonatkozik az iskolai rendszerű képzés átvállalt költségére (a minimálbér két és félszerese) és a művelődési intézményi szolgáltatásra (a minimálbér értéke). 

OSZTALÉK ÉS ÉRTÉKPAPÍR 

Megszűnik az osztalék utáni 35 százalékos adókulcs (eddig 25, illetve 35 százalékos adókulcs terhelte az osztalékot), és már csak 25 százalékos személyi jövedelemadót, valamint 14 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetni az osztalékból származó jövedelem után. 

Az EGT-államban működő – elismert piacnak minősülő, tőzsdére bevezetett – értékpapír osztaléknak (osztalékelőlegnek) minősülő hozama után csak 10 százalékos személyi jövedelemadót kell fizetni. (EGT: Európai Gazdasági Térség, angol rövidítése EAA. Tagja az Európai Unió valamennyi országa, továbbá Izland, Liechtenstein és Norvégia. Svájc viszont – a közhiedelemmel ellentétben – nem tartozik ebbe a körbe, mert másfajta egyezményt kötött az EU-val.) 

KEDVEZMÉNYES TÁRSASÁGI ADÓ ÉS VÁLLALKOZÓI NYERESÉGADÓ 

Mind a társas, mind az egyéni vállalkozó jogosult arra, hogy az adóévi nyeresége után a 16 százalékos adókulcs helyett 10 százalékos kulccsal adózzon. A kedvezményes adókulcs alkalmazásának feltételeit kibővítették a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményével. 

A kedvezmény akkor vehető igénybe, ha az adóévben vagy az ezt megelőző évben jogerős határozat nem állapította meg a foglalkoztatási feltételek és szabályok hiányát, illetve nem szabtak ki részére emiatt vagy más közigazgatási vagy szabálysértési bírságot, a munkaügyi bíróság jogsértést nem állapított meg. 

Ez alapján tehát már egy elveszített munkaügyi per is a kedvezményes adókulcs megvonását eredményezi, nemcsak az, amikor a munkaügyi felügyelet vagy az adóhatóság állapít meg szabálytalanságot. 

A „HALÁLADÓ” RÉSZLEGES ELTÖRLÉSE 

A köznyelvben csak haláladónak hívott öröklési illeték szabályai kedvezőbbek lesznek a jövő évtől. Az örökhagyó gyermeke, házastársa, szülője, valamint a háztartásában eltartott szülő nélküli unokája (az örökbe fogadott, a mostohaés nevelt gyermek egyenrangúnak tekintendő a vér szerinti gyermekkel, az örökbefogadó, a mostoha- és nevelőszülő pedig a vér szerinti szülővel) öröklése esetén 20 millió forint illetékalapig nem kell illetéket fizetni. 

A mentesség az örökösökre egyedileg vonatkozik, tehát ha például egy 55 millió forint értékű házat három gyermek örököl, az illetékmentes lesz. A 20 millió forintos ajándékozási illetékalap-mentesség a lakástulajdonra – vagy a lakáshoz kapcsolódó vagyoni értékű jogra – vonatkozik. De ha az örökös által megszerzett lakás tiszta értéke nem éri el a 20 millió forintot, akkor – a lakás tiszta értékének levonásával fennmaradó összeg erejéig – az általános mértékű öröklési illeték alá eső vagyontárgyakra is vonatkozik a mentesség.

Így például a garázs, a föld, de akár még a gépjármű is mentesülhet az öröklési illeték alól, ha a lakástulajdonnal együtt a tiszta értékük nem éri el a 20 millió forintot. Az e feletti összegre az öröklési illeték mértéke nem változik: 35 millió forintig 6 százalék, az e feletti rész után 11 százalék a kedvezményezett hozzátartozók esetében.

Például ha egy 100 millió forint tiszta értékű házat két gyermek örököl, akkor az eddigi 3 120 000 forint öröklési illeték helyett „csak” 2 550 000 forint lesz az öröklési illeték összege, azaz 570 ezer forint takarítható meg lakás öröklése esetén. Mivel a hagyatéki ügyekben viszonylag ritka, hogy az egy örökösre eső rész 20 millió forint feletti legyen, ezért tényleges és érezhető változást jelent ez a könnyítés. Az illetékalap kiszámításánál továbbra is csökkenti a forgalmi értéket a hagyatékot terhelő tartozás, tehát csak a tiszta érték alapján kell megállapítani az illetékalapot. 

CÉGAUTÓADÓ EVÁSOKNAK IS 

A személyi jövedelemadó törvény keretében jelenleg szabályozott cégautó-adó átalakul, ezentúl nem a kocsi értékét, hanem a motor hengerűrtartalmát veszik alapul. Az adót egyéni és társas vállalkozóknak kell fizetniük a tulajdonukban lévő személygépkocsi után, akkor, ha a gépkocsi után költséget, ráfordítást vagy értékcsökkenési leírást számoltak el. A mostani szabályozás célja, hogy a cégek, illetve az egyéni vállalkozók ne tudjanak kibújni a cégautóadó alól. 

Mivel már tételes mértéket állapít meg a gépjárműadóról szóló törvény, és az adó mértékét nem az autó értékéhez és beszerzési időpontjához, hanem a hengerűrtartalmához köti, ezért azok, akiknek értékesebb autójuk van, egyértelműen jobban járnak. 2009-től az 1600 cm3 hengerűrtartalmat, vagy 1200 cm3 kamratérfogatot meg nem haladó személygépkocsik esetében 7 ezer forint, az ennél nagyobb hengerűrtartalmú (vagy kamratérfogatú) járművek esetén havi 15 ezer forint az adófizetési kötelezettség. Ez a központi költségvetésbe folyik be. 

Az adókötelezettség tételes jellegű, és a gépkocsi birtoklásának teljes időtartama alatt meg kell fizetni. Tehát nem feltétele az adónak az, hogy az adott hónapban ténylegesen költséget számoljanak el a gépjármű után. 

A lízingelt cégautó adóját a lízingbe vevő fizeti. Külön paragrafus sorolja fel a mentesítettek körét: nem kell cégautóadót fizetni a megkülönböztető jelzésű kocsik után, valamint azokra sem, amelyeket egyház (vagy egyházi karitatív szervezet) üzemeltet, és a halottszállító autó is a kivételek közé tartozik. Az autókereskedők szintén mentességet kaptak az adófizetés alól, és nem kell cégautóadót fizetniük azoknak az alapítványoknak, egyesületeknek, amelyek súlyosan fogyatékos személyeket szállítanak. Végül a tb által finanszírozott háziorvosi és házi gyermekorvosi ellátást szolgáló autók után sem kell adózni. 

A korábbi szabályozással ellentétben azokra a hónapokra, amikor például bizonyíthatóan végig állt a gépjármű (mert mondjuk végig szervizben volt) szintén adót kell fizetni. Bár az eva-törvényt nem módosították emiatt – és az új rendelkezés alapján az eva-alany vállalkozókra is vonatkozik a cégautóadó –, mivel az adóalany meghatározásánál a költségelszámolás is feltételként szerepel, ez a bevételi nyilvántartást vezető eva-alanyokra nehezen értelmezhető, hiszen költségelszámolásuk nincsen. Mivel a törvényalkotók célja többek között az evás vállalkozók megadóztatása, ezért még jogértelmezési állásfoglalások várhatóak ebben az adónemben. Nem kell cégautóadót fizetni a magánszemély tulajdonában álló olyan kocsi után, amelyre költségtérítést kap a tulajdonos. 

BÍRSÁGOLÁS NYUGTAADÁS ELMULASZTÁSÁÉRT 

A feketegazdaság visszaszorítását célzó intézkedések közül egyértelműen kiemelkedik a nyugta- és számlaadási kötelezettség elmulasztása miatt kiszabott mulasztási bírság. Míg korábban „csak” az adózót bírságolták a nyugtaadási kötelezettség elmulasztásáért, addig 2008-tól az az alkalmazott is bírságolható, aki a nyugtaadást elmulasztotta, 2009-től pedig ezen alkalmazott közvetlen felettese is. 

Az a magánszemély, aki az értékesítésben közreműködik, és nem bocsát ki nyugtát vagy számlát, 10 és 50 ezer forint közötti bírságra számíthat, míg az értékesítésben közreműködő személy közvetlen vezetője 500 ezer forint mulasztási bírsággal sújtható. Így tehát az adóhatóság egyetlen cselekmény elmulasztásáért akár két magánszemélyt, és magát az adóalanyt is megbírságolhatja. 

BÍRSÁGOLÁS FEKETEFOGLALKOZTATÁSÉRT 

Míg eddig „csak” az adózó volt bírságolható az alkalmazottak bejelentés nélküli foglalkoztatása esetén, addig 2009-től már az az alkalmazott is bírságolható, akinek munkaköri kötelessége a munkavállalók bejelentése, továbbá ennek az alkalmazottnak a közvetlen vezetője is mulasztási bírságra számíthat. A mulasztási bírság felső határa be nem jelentett alkalmazottanként 500 ezer forint. Egyetlen személy feketefoglalkoztatása esetén az adóhatóság ezután a két felelős magánszemély terhére 500–500 ezer, míg az adózóra egymillió forint mulasztási bírságot szabhat ki. 

BÍRSÁGOLÁS KÉSZPÉNZFIZETÉS ESETÉN 

Ha egy ügylet ellenértékét 250 ezer forintot meghaladóan „zsebből fizetünk”, akkor a vevőre az adóhatóság a kifizetés értékének 20 százalékával megegyező összegű mulasztási bírságot szab ki. Ez az új szankció a fiktív számlázások vissza szorítására és a pénzforgalom átláthatóságára irányul. Mivel a jogszabályhely nem a „mulasztási bírságot szabhat ki”, hanem a „mulasztási bírságot szab ki” szófordulatot használja, ezért itt nincs mérlegelési lehetőség: adórevízió esetén mindenképpen ki kell szabniuk a mulasztási bírságot. 

Az új szabályozás a bankszámlanyitásra kötelezett adózókra vonatkozik, így minden áfa- és eva-alany 2009-től már csak átutalással teljesítheti a 250 ezer forintnál nagyobb értékű kifizetéseit. A kifizetések felaprózása és a szankció kijátszásának megakadályozása miatt az egy ügylethez tartozó kifizetéseket e szabály alkalmazásakor összevontan kell felszámítani. Nem lehet például egy számlát négy részletben, 100 ezer forintos összegekben kifizetni, mert így már meghaladja a 250 ezres határt az adott ügylet készpénzben kifizetett ellenértéke. 

Amennyiben az ügylet folyamatos teljesítésű, minimum egyhavi teljesítési időtartamra kell a kifizetéseket összevonni. Ha például egy termelő a kereskedőnek minden héten 70 ezer forintért szállít árut, akkor ez az adott hónapban összesen 280 ezer forint érték, amit a kereskedő csak átutalással egyenlítheti ki bírságmentesen. Nehéz helyzetbe kerülnek e miatt a szabály miatt azok a likviditási gonddal küszködő vállalkozások, amelyeknek szállítói már nem hajlandóak átutalás ellenében árut eladni, csak készpénzért, és a folyamatos üzletvitel érdekében eddig mindig készpénzben fizettek az árukért. A készpénzfizetési korlátozás magánszemélyekre nem vonatkozik – tehát a plazmatévé továbbra is kiegyenlíthető lesz az áruházban készpénzzel!

HÁZIPÉNZTÁRKÉSZLET KORLÁTOZÁSA 

2009-től rögzíteni kell a napi készpénz- záróállomány maximális mértékét. A készpénz összegének naptári hónaponként számított átlaga nem lehet több, mint az előző évi árbevétel 1,2 százaléka, illetve ha ez az összeg nem éri el az 500 ezer forintot, akkor maximum 500 ezer forint lehet, vagyis a kettő közül a magasabb összeget. Ennek alapján az évi 300 millió forint árbevétellel rendelkező vállalkozó házipénztárában a készpénzkészlet átlaga 3,6 millió forint lehet, míg a 10 millió forint árbevételű vállalkozás esetében 500 ezer forint, mivel árbevételének 1,2 százaléka (120 ezer forint) nem éri el az 500 ezer forintot.

A törvényi szabályozás nem azt mondja ki, hogy ezt az összeget soha nem lépheti át a vállalkozás, hanem a készpénzkészlet átlaga lényeges. Ezért az egyik napi nagyobb záróegyenleg ellensúlyozható a következő nap kisebb egyenlegével.

Ön mennyi pénzt hagy az állam kasszájában 2009-ben? Segítjük a pénzét visszahozni! Kérjén tőlünk időpontot kötelezettségmentes tájékoztató beszélgetésre.