Akár az utolsó pillanatban is sokat kereshet, aki adókedvezményes megtakarítást vállal. 20–30 százalékos extra hozam és adómegtakarítás mellett több ezer szolgáltatónál kaphat tetemes árengedményt az, aki még időben dönt.
December utolsó napjaiban is érdemes lehet átcsoportosítani a megtakarításokat. Sokaknak csak az év végén – nemegyszer a „megrázó” karácsonyi ajándékvásárlást követően – jut arra ideje és energiája, hogy végiggondolja, miként lehetne a legtöbbet kihozni az óesztendő során félretett pénzből.
Ilyenkor különösen jól jöhetnek a jelentős adókedvezménnyel járó befektetések. Több olyan lehetőség is akad, amelynél egyrészt nem kell megfizetni az árfolyam- vagy kamatnyereség utáni 20 százalékos adót, másrészt a befektetett összeg arányában jelentős mértékű (akár 30 százalékos) adócsökkentésre (illetve adó-visszaigénylésre) ad lehetőséget.
Nyugdíj-előtakarékossági számla
Csupán néhány órás elfoglaltság, hogy valamelyik hazai banknál vagy befektetési szolgáltatónál nyugdíj-előtakarékossági számlát (nyesz) nyissunk. Ez olyan értékpapírszámla, ahová pénzt utalva – a Budapesti Értéktőzsdén, illetve az Európai Gazdasági Térséghez tartozó országokban forgalmazott – tőzsdei részvényeket, magyar állampapírokat és befektetési alapokat lehet vásárolni (utóbbiakat a számlavezető pénzintézet által forgalmazottak közül). Így a számlán elhelyezhetőek a manapság nagy népszerűségnek örvendő OTP Bank vagy a Mol olajcég papírjai, avagy a 10-15 évre fixen 8-9 százalékos nyereséget ígérő – államilag garantált visszafizetésű – magyar államkötvények is.
A számlán lévő összeget növeli egyrészt a befektetések nyereségéből származó hozam – amelyet a „hétköznapi” értékpapírszámlától eltérően nem csökkent a 20 százalékos kamatadó –, másrészt az államtól kapott visszatérítés. A hatályos jogszabályok szerint ugyanis a személyi jövedelemadóból, az adóbevallásban rendelkezve a nyesz-számlára befizetett összeg 30 százaléka – de adóévenként legfeljebb 100 ezer forint – szintén a számlát gazdagítja. (A nyugdíj- korhatárt 2020. január 1. előtt elérőknél a limit 130 ezer forint.)
Könnyen kiszámolható, hogy az adókedvezmény évi 333 ezer forint (azaz havi 27 750 forint) befizetésével használható ki a legjobban. Hogy pontosan mennyi az extra profit? A húsz év alatt – akár december utolsó munkanapjain egy összeg ben – a számlára helyezett 330 ezer forintos tételek (összesen 6,6 millió) évi 10 százalékos nyereséggel kalkulálva a 20. év végén 21 millió forintra híznak, amit közel hárommillió forint árfolyamnyereség adó csökkent. Ezzel szemben a nyesz-számlán fialtatott összeg az adó-visszatérítéseket is befektetve több mint 27 millióra (!) növeli az évtizedek során befizetett tőkét.
A számla a hosszú távú megtakarítások fialtatására szolgál, a befektetések ellenértékéhez ugyanis csak a nyugdíjkorhatár elérésekor lehet hozzájutni (addig csupán annyit tehetünk, hogy másik pénzintézetnél vezetett, másik nyesz-számlára utaljuk át). Ami nem is olyan nagy baj, ugyanis a most olcsó részvények, állampapírok hosszú távon nagyon magas nyereséggel kecsegtetnek, a számla korlátozott használata pedig megvéd a kapkodástól is.
Idő előtti pénzfelvételnél ugrik az adókedvezmény, az állami adó-visszatérítést pedig 20 százalékkal növelt értéken kell visszafizetni.
Egészségpénztári befizetések
Szintén „pillanatok alatt” lehet egészségpénztári számlát nyitni, vagy a már meglévő számlát feltölteni az optimális kedvezmény mértékéig. Az egészségpénztári befizetések legfeljebb 30 százaléka, de maximum 100 ezer forint kerülhet évente jóváírásra az úgynevezett „patikaszámlákon”. A 2020. január 1. előtt nyugdíjba vonulóknál – a nyesz-számlához hasonlóan – 130 ezer forint a maximum, akinek nyugdíjpénztári megtakarítása is van, 120 ezer illetve 150 ezer forint a felső limit. A maximális, 100 ezer forintos adó-visszatérítés eléréséhez itt (is) évente 333 ezer (havi 27 750) forint, illetve a 2020. előtt nyugdíjba vonulóknak 433 ezer (havi 36 ezer) forint befizetésre van szükség. Havi 10 ezer forintos pénztári befizetéssel évente 36 ezer forint adó „spórolható”.
Az egészségpénztárba befizetett összeg akár másnap is elkölthető, dea felhasználás köre limitált, és az egészségmegőrzéshez kapcsolódik. Kiadható gyógyszerre, gyógyteára, masszázs ra, uszoda- vagy konditerem- bérletre éppen úgy, mint (gyógy)üdülésre (utóbbi két esetben évente 69 ezer, illetve 160 ezer forint a jogszabályban előírt felső határ). Tehát csupa olyan dologra, amire amúgy is költ az ember. Csak így kevesebb a kiadás: a szolgáltatók ugyanis a pénztáraknak „nagyker” árat adnak.
A pénztárakkal szerződött sok ezer szolgáltató esetenként 35–40 százalékos árengedményt is ad. Tovább növeli az elkölthető összeget a befektetések hozama (miután a pénztárak gyakori pénzkivéttel számolnak, így befektetési politikájukban elenyésző volt a kockázatos részvények, kötvények aránya), illetve a pénztáranként eltérő mértékű működési költség. Utóbbi összegfüggő: pár ezer forintos havi befizetésnél jellemzően 5–10 százalék. Nagyobb összegű befizetés esetén 100 százalékra ugrik az elkölthető rész: az Új Pillérnél (ahol Bokros Lajos volt pénzügyminiszter az elnök) évi 200 ezer forintos befizetés felett, az OTP-nél 300 ezer, a K&H-nál 500 ezer forint felett.
„A pénztártag egyéni számláján legalább két évre lekötött összeg – a megszokott mértéken túl – további 10 százalék szja-kedvezményben is részesül” – hívja fel a figyelmet dr. Lukács Marianna, az Új Pillér egészségpénztár ügyvezetője egy további lehetőségre. „Így két év alatt 100 egységre 43 egységnyi „nyereséget” lehet elérni, bár azt csak egészségre lehet elkölteni.” Az egészségpénztári befizetés a munkáltatónak ráadásul költség – azaz járulékmentesen adható bérkiegészítés –, így a következő évek nehezebb gazdálkodási környezetében valószínűleg növekvő népszerűségnek örvend majd.
Önkéntes nyugdíjpénztárak
Szintén levonható az adóból az önkéntes nyugdíjpénztárba fizetett tagdíj, a rendkívüli befizetés és a munkáltatói („támogatói”) adomány együttes összegének 30 százaléka – de legfeljebb évente 100 ezer forint. Ahogy az előzőekben, úgy itt is 130 ezer forintra emelkedik a határ, ha a nyugdíjpénztár tagja 2020. előtt éri el az öregségi nyugdíjkorhatárt. A nyesz-számlá-hoz hasonlóan, a maximális adócsökkentést éves 333 ezer (havi 27 750) illetve 433 ezer (havi 36 ezer) forint befizetéssel lehet elérni, de természetesen kisebb összeggel is érdemes a nyugdíjas évekre „előtakarékoskodni”. A befizetésre elszámolt adó-visszatérítés mindenképpen 30% extra hozam. A kamatadó mentesség pedig amellett szóló érv, hogy akár nyugdíjaskorban is érdemes a pénztárban tovább fialtatni a pénzt.
Több szempontot érdemes figyelembe venni a nyugdíjpénztárak közötti választásnál. Az egyik, hogy a befizetett összeg hány százaléka kerül befektetésre. Ez pénztártól és havi összegtől függően 90–99 százalék között szóródik (a többit a működési költségekre vonják le). Egy gors számolás: 10 éves időtávon a különbség jelentőssé válhat: évi 120 ezer forintos befizetésnél, ha 99% az úgynevezett fedezeti alap (azaz ennyit fektetnek be), akkor 2,08 millió forintra nő a számlán lévő pénz, évi 10 százalékos hozamot feltételezve. De ha a befektetés csupán 90 százaléknyi, akkor csak 1,88 millióra. 20 év alatt mármajdnem 750 ezer forint a különbség.
A másik fontos szempont, hogy az elmúlt években a pénztár milyen nyereséggel fektette be a rendelkezésre álló vagyont (ezért fontos a vagyonkezelő személye is). Ugyan garanciát ez sem jelent a jövőre nézve, de – összehasonlítva a többi pénztár hasonló adataival – jó fogódzóként szolgálhat. Ugyan a 2008-as évben az önkéntes nyugdíjpénztárak vagyona a tőzsdei és kötvénypiaci mélyrepüléssel jelentős veszteséget szenvedett (az év első 6 hónapjában átlagosan 8,5 százalékos volt a veszteség; az 1,4 millió pénztártagra átlagosan 43 ezer forint), mégsem érdemes kapkodva váltani.
A már meglévő nyugdíjpénztárban érdemes otthagyni az egyenleget, hogy nyerje vissza az értékét, a befektetés kockázatát viszont csökkenteni lehet azzal, hogy az új befizetéseket (saját és/vagy munkáltató egyaránt) már egy másik, jobb teljesítményű pénztárba irányítjuk. Érdemes számolni: egy százalékponttal jobb hozam egy évtized alatt 10, két évtized során 35 százalékkal növeli a befektetés értékét, mivel a kamat is tovább kamatozik.
Biztosítással kombinált befektetések
Legalább 10 éves, a befektetéssel egyidejűleg kötött biztosítások tulajdonosai jövedelemtől függően szintén adókedvezményben részesülnek (teljes mértékben éves 3,4 millió forintos jövedelemig, korlátozott mértékben 3,9 millióig érvényesíthető a kedvezmény). Mértéke az éves befizetés 20 százaléka, de legfeljebb évi 100 ezer forint. Azaz, ha havi 10 ezer forintot fizetünk be rendszeres, havi díjas biztosításra, azután 24 ezer forint adót igényelhetünk vissza. Ha az optimális évi 500 ezer forintot egyszeri díjas konstrukcióba tesszük, 100 ezer forint jár vissza.
Utóbbi példánál maradva – és éves 10 százalékos nyereséggel kalkulálva – az első év végén 500 000 Ft × 20% = 100 000 Ft adókedvezmény és 500 000 Ft × 10% = 50 000 Ft nettó nyereség növeli a számlaértéket. Tehát összesen 150 ezer Ft, azaz 30 százalék lesz a nyereség. Hagyományos befektetéseknél az árfolyamnyereség 20 százalékkal adózik (a biztosításoknál nem), így 40 ezer forinttal nő a számlaérték (nyolc százaléknyi hozam).
A különféle, általában magas költségű unit-linked termékek közti választást a 2008-as jelentős veszteségek óhatatlanul befolyásolják. "Rövid vagy középtávon az eszközalapok igénybevétele változhat meg – a biztonságosabb, garantált vagy állampapír alapok javára” – véli Maják Viktor, az Union Biztosító igazgatója. Ami nem biztos, hogy a legjobb stratégia. „A tapasztalatok szerint a turbulens időszakokat határozott felfelé ívelő szakasz követi. Mivel ezek a termékek 15–20 éves időtartamra szólnak, ezért – az elmúlt száz év tapasztalatai szerint – minden esély megvan arra, hogy az ügyfelek jól jöjjenek ki belőle” – ért egyet Bartók János, az Aviva Életbiztosító elnök-vezérigazgatója, és hozzáteszi: az aktuális árfolyamok már alacsonyak az óvatos a vásárláshoz is.
Nagyobb érdeklődésre tarthatnak számot a hagyományos, befektetési kockázat nélküli életbiztosítások is.
Magánpénztárak
Jövedelemnagyságtól függő adókedvezményben részesül a magánnyugdíj pénztári tag is, amennyiben a kötelező munkáltató által fizetendő nyolc százalékos tagdíjat – legfeljebb 10 százalékig – kiegészíti. Ebben az esetben a kiegészítés 30 százalékával csökkenthető a fizetendő adó. A számlán lévő pénzhez (tőke és hozamai) fő szabályként a nyugdíjkorhatár elérésével lehet hozzájutni egy összegben és/ vagy járadék formában, ám 10 év után adókötelesen, további 10 év várakozási idő elteltével pedig adómentesen is fel lehet venni a számlán lévő összeget.
Szeretné pénzét adómentesen kamatoztatni? Nem az számít mekkora hozamot ér el, hanem mennyi marad meg belőle! Kérjen ingyenes szakértői segítséget!
