Hektikus árfolyammozgások, szigorodó elbírálás, szűkülő hitellehetőségek. Ezek jellemzik a mai hitel-piacot Magyarországon. Mit tegyen az, aki ma hitelt szeretne felvenni, vagy akinek már devizahitele van?

Aki mostanság azon töri a fejét, hogy lakáshitelt vegyen fel - ha teheti – talán érdemesebb egy kicsit elhalasztani, ugyanis - ha a nemzeti bank kamatvágási sorozata folytatódik - könnyen lehet, hogy már 2009 második felében lényegesen jobb kondíciókkal vehet fel hitelt. Akinek mindenáron most van szüksége hitelre, a legtöbb esetben csak euró és forint hitelek között választhat. Ha valaki mégsem tud államilag támogatott forint hitelt felvenni, akkor valószínű, hogy az árfolyam kockázat ellenére is az euró hitellel jár jobban. Igaz, hogy drágább, mint a már nehezen kapható svájci frank alapú hitel, viszont előnye, hogy az árfolyamkockázat vélhetően csak a hitel futamideje elején áll fenn, ugyanis előbb-utóbb szinte elkerülhetetlen az euró bevezetése Magyarországon. Sőt, több jel utal arra, hogy a mostani helyzet ezt fel is gyorsította.

De mit tegyen az, akinek már van devizahitele? Elhangzott a sajtóban az elmúlt hetekben, hónapokban néhány javaslat a meglévő devizahitelek kezelésére. Nézzük meg ezeket!

„Váltsuk át hitelünket forintra!” - Ez első hallásra jó ötletnek tűnhet, de ha egy kicsit belegondolunk, ez a legrosszabb, amit tehet valaki ilyen helyzetben. Hiszen, ha azért akarja valaki a devizahitelét forintra átváltani, mert gyengült a forint, és így drága neki a havi törlesztő-részlet, akkor nem történik más, mint az hogy drágán vett devizát és olcsón adta el.

„Váltsuk ki olcsóbbra!” - Egy másik gondolat, ami megoldásként felmerülhet az adós fejében az a meglévő hitel kiváltása. Nem azt akarom mondani, hogy ez mindenképpen kedvezőtlen, csak – pont a hektikus árfolyam-mozgások miatt – nagyon óvatosan kell vele bánni. Egy hitelkiváltás nagyon jó esetben egy hónap alatt, de általában inkább két vagy három hónap alatt zajlik le, sőt - pénzintézettől ill. hiteltől függően- akár tovább is tarthat. Ennyi idő alatt gyakran megtörténik, hogy mire az ügylet lefut, a hitel-kiváltás kérelem benyújtásakor kért összeg nem lesz elegendő a kiváltandó hitel tőkeösszegének kiegyenlítésére az időközben bekövetkezett forintgyengülés miatt. Ekkor az ügyfél két dolgot tehet. Magasabb hitelösszeget kérhet a kiváltó pénzintézettől (ha a hitel fedezetei ill. az ügyfél lehetőségei ezt megengedik), vagy zsebből pótolja különbséget. A tapasztalat azt mutatja, hogy aki eleve a havi terhei megkönnyítése érdekében indítja el a hitel kiváltását, valószínűleg nem rendelkezik hirtelen ilyen összegű tartalékkal.

Akkor mit tegyen az, aki nehézségekbe ütközött akár a magasabb hiteltörlesztő-részlet, akár a saját anyagi helyzetének romlása miatt, és egyre nehezebben tudja visszafizetni az eredetileg vállalt havi terhet? Elsősorban forduljon a bankjához és időben értesítse helyzetének megváltozásáról. Bármennyire divatos is a fukar bankárokat szidni, egyetlen bank sem kíván ingatlan-forgalmazással foglalkozni, hiszen erősen érdekeltek abban, hogy olyan megoldást találjanak ki, amellyel az adós lehetőleg vissza tudja fizetni a hitelét. Szóba jöhet – többek között - a futamidő meghosszabbítása és ezzel együtt a havi törlesztő-összeg csökkenése. Kivételes esetben - ha a bank látja az adós jóindulatát, hiteltörlesztési szándékát és fizetőképességét - átmeneti fizetési halasztás is lehetséges. Végső esetben - ha az adós tényleg nem tudja a hitelét visszafizetni – elképzelhető, hogy a bank abban is belemegy, hogy az adós saját maga adja el a lakását.

Egy bank miért tenne ilyet? Azért mert a tulajdoni lapon bejegyzett jogainak érvényesítéséhez a fedezetként szolgáló ingatlan(oka)t végre kell hajtani, amely hosszadalmas és költséges jogi eljárás von maga után. Ezzel párhuzamosan a pénze az ingatlanban ragad, és a bank azzal is tisztában van, hogy a lakását elvesztő tulajdonost nem érdekli, hogy milyen állapotban hagyja az ingatlanát, hanem lelakja, és ennek következtében a hitel fedezete rohamoson csökken. Továbbá egy árverésen a bank a töredékét kapja a lakásért, mint lakását normális piaci körülmények hirdető eladó, akit nem szorít az idő. Emellett PR szempontjából sem kedvező, ha a bankot a „TV Ügyvéd”-ben ország-világ előtt úgy állítják be, mint aki kezét dörzsölgetve, kárörvendően elveszi Juliska nénitől a lakását.

De mit tehet az, akinek ugyan nem okoz egzisztenciális problémát a hitel rendszeres törlesztése, de szeretné magát védeni a hektikus árfolyammozgások, kockázatok ellen, illetve kiegyensúlyozottabbá szeretné tenni a hitele visszafizetését? Erre találták ki a fedezeti ügyleteket. A hedging-nek is nevezett módszer közkedvelt stratégia intézményi befektetők, nagyvállalatok és külkereskedők körében. De nincs kizárva, hogy egy kisbefektető vagy hiteladós is alkalmazza. Vajon a gyakorlatban ez hogyan is néz ki?

Tegyük fel, hogy valaki euró alapú hitelt vett fel. Aggódik a folyamatos árfolyam-ingadozások miatt, és szeretné magát ez ellen bebiztosítani. Ezért a szabadon felhasználható bevételének egy részét folyamatosan euróba fekteti, pl. egy konzervatív euró alapú nyílt végű befektetési alapba, vagy akár egy euró alapú unit-linked befektetési eseti számlájára. Számos ilyen lehetőség kínálkozik már a magyar piacon. Ahogy gyengül a forint és nő a havi törlesztő-részlet, az euróban fektetett pénz értéke is nő. Ilyenkor két dolog jöhet szóba. Vagy lelkileg megnyugszik azzal a tudattal, hogy bár igaz, hogy az egyik oldalon többet fizet forintban a hitelért, viszont a másik oldalon az euró befektetése forintban többet ér, vagy realizálni is szeretné ezt az előnyt, és az euró befektetéséből kiveszi a pénz részét és a hitelszerződés feltételei szerint előtörleszti a hitelt.

Mivel a legtöbb devizában eladósodott személy ma Magyarországon CHF alapon vett fel hitelt, érdemes inkább svájci frank alapú befektetésekről beszélni. Ilyenkor is elsősorban konzervatívabb és természetesen svájci frank alapú nyílt végű befektetési alapon, vagy unit-linked befektetés eseti számlán érdemes gondolkodni. Ma Magyarországon egyes független pénzügyi tanácsadókon keresztül mind kettőhöz hozzá lehet férni. Ha valaki az egyszerű nyílt végű terméket preferálja, kiválóan alkalmas lehet erre a célra a Black Rock CHF alapú Global Allocation Fund vagy a Credit Suisse Global Bond Fund (Lux) Inflation Linked alap. Merészebb befektetőknek vagy hosszabb távra akár a CS Equity Fund (Lux) Infrastructure vagy a CS EF (L) Future Energy alapokba is be lehet szállni. Unit-linked alapon pedig az AXA ZEUSZ fantázianévvel ellátott CHF alapú konstrukciója jelenthet megoldást.

Ha a fenti stratégiák bármelyikével kapcsolatosan szakértői segítséget szeretne kérni, vagy egyszerűen csak át szeretné beszélni devizahiteleinek kockázatait, jelentkezzen nálunk egy kötelezettségmentes beszélgetésre!